A varrás, mint önfejlesztő és mindfull tevékenység...de mi jöhet még szóba, ha a Kormincáról van szó- hát az állatok!
2022. Február 23.
20:31
Ezt nem is kell sokat ismételni, hogy a varrás nagyon sokat tanít nekünk saját magunkról:
- Kezdjük ott, hogy kiélhetjük a szürke hétköznapok során bennünk felgyülemlett kreativitást: a legtöbb hobby varró hétköznapi, kenyérkereseti munkája általában valami egészen más (valamiért rengetegen vagyunk- igen én is, aki számokat bűvöl exceltáblákban és ott próbálja kiszűrni az eltéréseket- hahó ! ez nincs is olyan távol a szintén nagy precizitást és türelmet és állhatatosságot igénylő varrástól!! Illetve még a "kreatív könyvelés" és "szám masszírozás" fogalmak jutottak eszembe, ami miatt lehet mégsem olyan véletlen ez- erős kikacsintás vége ;-) )
- A kreativitás egyben alkotás is itt- de olyan valami megalkotása, ami kézzelfogható, sőt a mindennapjainkban is hordható (sokunk munkája sajnos nagyon elméleti- lásd előző bulletpoint, ez is egy újabb indok és magyarázat :D)- ez is nagyon felszabadító tud lenni
- Arról ne is beszéljünk, hogy megteremthetjük a saját, Önazonos Stílusunkat is közben! Hiszen hiába van egy szabásminta, de hogy milyen anyagot, anyagokat használunk hozzá, az csak rajtunk múlik (ha inspirálódnál aktuális anyagainkból >itt egy kis ízelítő<), illetve kis gyakorlattal át is alakíthatjuk a mintákat, sőt kell is mindig, hiszen senki nem konfekcióméret- már ez a megállapítás, is erősíti az önbizalmunkat- hogy Senki, tényleg Senki nem próbababa méretű és ettől még a legtöbbünk nagyon is Szép!!!
- Egy darab megvarrása általában nem 5 perc, tehát tényleg ott kell lennünk testben és lélekben is: Testben nekem egy kb 2 óra után nagyon fárasztó- a póz és a szemünkkel való fókusz túlságosan emlékeztet a számítógép előtti hosszas ücsörgéshez, így nálam egy napba 2-3 óra szokott férni. De! El tudom engedni, hogy lassan haladok, nekem ez is egy tanulság volt. Nem kell rohanni, pont a lényeg veszik el közben. Lehet hogy 1-1 nap csak kicsit haladok, de közben feltöltődöm, kikapcsolódom (és nem egy újabb tevékenységben hajtom sz@rrá magam :) )
- Javítások, visszabontás, elrontás, újrakezdés: na ez a másik dolog amit a varrás nagyon tanít- főleg kezdőbb szinteken. hogy ez az élet része, hogy gyakran el...szabjuk a dolgokat- de az "ügy" a legtöbb esetben menthető és a végeredményen senki nem fogja észrevenni, hogy mi az ami nem terv szerint alakult...
Röviden ennyi a varrásról e tekintetben..
De ez a bejegyzés erről többről szól:
A Korminca névadója, mint már tudhatjátok egy fekete talált cica, Kormi, aki immáron 5 éve szintén nagy tanítómesterem. Ő is az elfogadást, a türelmet tanítja, mint a varrás, csak picit máshogy és Ő is abszolút megéri a belé fektetett energiát, időt (pénzt...! :D), szóval nem csak terápiás tevékenységek vannak, hanem terápiás személyek és állatok is.
Az állatok puszta jelenléte is feltölt minket, és sok visszajelzést kapunk tőlük a viselkedésünkről is- hiszen fontos nekik a napi rutin, ha nekünk is van, neki is lesz, és Ők így lesznek kiegyensúlyozottak és boldogok- például. De tanítani is nagyon következetesen lehet őket- főleg ha cicákról van szó- igen még őket is lehet!
Szóval számtalan módon tud ember és állat egymáson segíteni és egymásra hatni.
Ha nem a Kormincát csinálnám, lehet én is állatokkal tanítanék/ segítenék másokon... :)
Egyelőre azonban inkább ajánlok valakit magam helyett: Pados Eszter-t, aki állatasszisztált fejlesztő foglalkozásokat tart felnőtteknek és gyerekeknek Gyömrőn (és online is)!
Oké, és mit is jelent ez pontosabban? :- Jobban megismerheted önmagad.
- Felismerheted viselkedési mintáidat, kommunikációs stílusodat
Szóval olyan mint a varrás- csak állatokkal :D- csak vicceltem- ez kicsit más, de legalább olyan jó! :)
Az állatok ítélkezésmentes tükröt tartanak elénk. Percek alatt világossá válik mely területeken kell fejlődnünk, hogy minden helyzetben magabiztosak és határozottak maradjunk frusztráció nélkül. Valahogy emiatt több, más, mint egy sima coaching vagy más önfejlesztő tréning.
Eszter kimondottan hisz az állatok varázserejében, mert látja, hogy az állatokkal úgy tudnak az emberek kapcsolódni, ahogyan másokkal, akár önmagukkal sem!
Azért ez nem kis dolog!!
Ha felkeltettem az érdeklődésetek nézzetek szét Eszternél itt!